A kiképzés alapelvei

A kutyakiképzés több okból is hasznos mesterség. A kutyát egészséges testi és pszichikai kondícióban tartja a társadalom elvárásainak és a gazda igényeinek megfelelő, azokhoz mindenben alkalmazkodó viselkedés keretei között. A magabiztos fellépésű, de nyugodt és méltóságteljes, rangjával tisztában levő, bátor tekintetű, elegánsan viselkedő kutya tetszést és nem ellenérzést vált ki az emberek többségéből.

 A kísérő-védő kutya iskolája három fő területet ölel fel: a fegyelmező és ügyességi gyakorlatokat, az örző-védő és a szimatmunkát.

A fegyelmező gyakorlatok az engedelmesség és a fegyelem állapotát alakítják ki. Hatásukra az emberi elvárás, az emberi környezethez való alkalmazkodás a kutya természetes viselkedésévé válik. De innen kapja a szükséges általános alapokat a szorosan vett munka, az örző-védő és a szimatmunka eredményes végrehajtásához is.

Az örző-védő munka alapja a harc, a gazda-kutya párossal szembekerülő és közvetlen támadással fenyegető idegennel szembeni fellépés. Sikerének feltétele, hogy a kutya karaktere öröklött alapokon alkalmas legyen erre a feladatra. Dr. Kováts Zsolt alapműnek tekinthető Kutyaiskola című könyvében már 1986-ban megemlíti, hogy “Erős, robosztus védő kutyáknak bizonyultak a nálunk is terjedőben lévő moszkvai illetőségű Fekete Terrierek”

Megállapítható tehát, hogy a fajta az országba kerülésétől kezdve kedvelt a kiképzők körében, ami genetikailag kódolt belső tulajdonságainak köszönhető.

A tanulás alapvetően nem változtatja meg, csak módosítja a viselkedés meghatározott genetikai programját. Ezt célozza a kiképzés, ami a megfelelő genetikai alap nélkül mit sem ér. Az Orosz Fekete Terrier genetikai alapja kiváló a kísérő-védő kutya iskolájának elvégzéséhez.

A kiképzés szó magával hozza a katonai asszociációt. A kísérő-védő kutya (rendőrkutya) amatőr kiképzése a hadi-, majd rendőrkutyák kiképzéséből merítette anyaga nagy részét. Magyarországon először Zajcsek Alfonz (1925-ben) jelentetett meg szolgálati kutya kiképzést taglaló művet “Az eb nevelése és kiképzése” címmel.

A civil közönség számára hozzáférhető formában először Andrianova N.G. 1992 évi művében a “Szolgálati kutyák hazai fajtái”-ban írt speciálisan az Oft. kiképzéséről.

A kiképzés előkészítő, bevezető szakasza a nevelés. Ez a kutya alapozó tanfolyama. A megfelelő szocializáció feltételeinek megteremtése, az engedelmességre való hajlam fejlesztése, a bátorság és az emberekkel szembeni elfogulatlanság, az éberség és a koncentrált fegyelem kialakítása a nevelés feladata.

Óvoda kutyáknak?!

A komolyabb kutyaiskolákon található kutyaovi. Ez egy szocializációs foglalkozás, ami a 4 és 8 hónapos kor közötti kutyakölyköknek javasolt. A foglalkozásokon cél a gazda és a kutya közti jó viszony és bizalom kialakítása, a szocializálás, a motiváló tényezők felfedezése, alkalmazása (játék, jutalomfalatok, testjelek, hanghordozás). Ugyancsak rendkívül fontos a többi kutyához és emberhez való viszony pozitív kialakítása. Itt elsajátíthatók az alapvető feladatok, (ültetés, fektetés, behívás, pórázon vezetés, irányváltások).

Az ovis foglalkozások felkészítenek az iskolai részvételre, megalapozzák a kb 10-15 évnyi közös életet.

 Célunk:

A kutyatartási kultúra fejlesztése, az ehhez szükséges ismeretek átadása

A kiképzési célok:

-jó gazda-kutya kapcsolat kialakítása
-minél magasabb motiváció kialakítása
-engedelmes gyakorlatok tanítása játékosan 
-minél több érdekes szituáció kialakítása
-a gazdák elméleti képzése
-a kutyával való kirándulás tanítása
-házi feladat: sokat sétálni a kiskutyával városba

 

A gazda-kutya kapcsolat

A tanulás közben kölcsönösen megismerik egymás viselkedését, testbeszédét

A jó gazda tulajdonságai: elméletileg képzett, kísérletező kedvű, higgadt

Motiváció kialakítása

Elméletben kívánatos a minél magasabb motiváció elérése, de a gyakorlatban csak olyan mértékű kívánatos, amit a gazda uralni tud.

Engedelmességi gyakorlatok játékos tanítás

Először tanulni kell, megtanulni.
A tananyag: ültetés, fektetés, behívás, pórázon vezetés

Érdekes szituációk kialakítása

Olyan, a hétköznapi életben előforduló helyzetek megismertetése a kiskutyával, amelyek félelmet válthatnak ki belőle. Zajok, tárgyak megismertetése. A cél az, hogy a kiskutya megtanulja leküzdeni a félelmeit.

A gazdák képzése

Nagyon fontos feladat!!! Ha nem a legfontosabb!!! Minél több információval  kell ellátni  a gazdákat. Nem csak egy jó módszer létezik. A jó kiképzésvezető több alternatívát kínál fel és elmondja a módszerek előnyeit és hátrányait is.

Kutyás kirándulások

A kirándulások alkalmával lehetőség nyílik az idegen helyeken való tanításra, például behívás, póráz nélküli séta, úszás, idegen szagokkal és tárgyakkal való ismerkedésre. És mellesleg a gazdák a kiképzők és a kutyák is élvezik a csavargást.

A tenyésztő feladatai a munkakutyák nevelésében, kiválasztásában

Sajnos az Orosz Fekete Terrier tenyésztők többsége ma már nem helyez súlyt a kiskutyák munkaképességeinek megtartására, fejlesztésére.

Ez azonban nem csak az Ő hibájuk, hiszen a piac a szép törzskönyvet és a kiállítási eredményeket tartja elsődlegesnek, míg a fajta kitűnő munkaképességeit természetesnek veszik. A problémát az okozza, hogy az egyoldalú formalizmus egy idő után kimossa a fajta kitűnő munkakészségét, amelyért egyáltalán létrehozták. Felhívom mindenki figyelmét, hogy az eredeti tenyészcéloknál nem szerepelt egy csomó ma már alapvetőnek tartott küllemi tulajdonság, sőt a most tökéletesnek tartott szőrminőség szinte kizáró ok volt, mert terepi munka után a katonai kiképzők nem akarták órákig kefélni a bogáncsot kutyáikból.

Természetesen az új idők új igényekkel állnak elő és senki sem tartja rossznak, ha állományunk külleme folyamatosan javul.

Emellett azonban foglalkoznunk kell a populáció munkakészségének vizsgálatával és legalább szinten tartásával. Törekvéseink erre irányulnak. A tenyésztők azokat az egyedeket fogják tenyésztésbe, amelyeknek a kölykeire igény van. Akkor fogják megnézni a szülők kiképzettségét, idegrendszerét, munkakészségeit, ha ez a vevőket érdekli.

Reményeink szerint egyre bővül majd azok köre, akik vásárlásnál előnyben részesítik a jó munkakészségű, kifogástalan idegrendszerű kiskutyákat és azokat a tenyésztőket, akik gondot fordítanak a náluk születő kölykök fejlesztésére, nevelésére, szocializációjára.

Mit is kell tennie annak a tenyésztőnek, aki jó munkakutyákat akar adni vevőinek?

Először is az anyakutyát csak akkor vegye tenyésztésbe, ha már alapszinten kiképezte és meggyőződött idegrendszeri stabilitásáról, valamint alapszintű örző-védő készségeiről. Soha ne tenyésszünk félelemből agresszív kutyával!

Ismerje meg a kiválasztott fedezőkan viselkedését, esetleges kiképzettségét. Bármilyen szép is, soha ne fedeztessünk agresszív kannal!!! Az agresszivitás a legjobban öröklődő idegrendszeri tulajdonság!!! Nemcsak a kiképzés során, de a mindennapi életben sem sokat tud kezdeni gazdája egy emberre, vagy kutyára folyton támadó fenevaddal. Az OFT arról a leghíresebb, hogy udvarias társasági lény és imádja a gyerekeket, mindnyájunknak tenni kell érte, hogy ez az imázs fennmaradjon.

Az első két hétben annál jobb, minél kevesebbet bolygatjuk az almot, persze maximális felügyelettel(!).

Utána a tenyésztő (illetve családtagjai) elkezdheti kézbe venni őket a mamakutya jelenlétében és kiköltözteti őket az ellető ládából. A hőmérsékletet fokozatosan csökkenteni lehet.

Amint elkezdenek stabilabban járni, nekik megfelelő játékokat kell elhelyezni a helyiségben, ahol tartózkodnak.  5 hetes korukig közösen játsszunk velük. Legjobb a labdagurítás, a kötélhúzás, a birkózás.

6 hetesen lehet elkezdeni a szeparációt (természetesen fokozatosan). Ez azt jelenti, hogy a tenyésztő, vagy családtagja egy-egy kölyköt elvisz a többiek és az anyja köréből, majd máshol játszik vele. Az időt fokozatosan növeljük.

Gurítsunk neki labdát, keltsük fel az érdeklődését. Minél többféle anyagból készült játékot és biztonságosan felfedezhető tárgyat adjunk neki. Fontos, hogy sok szaginger is érje. Óvatosan húzzunk vele kötelet és a végén adjuk oda neki. Mindig üljünk, vagy guggoljunk mellette foglalkozás közben. Ha le is heveredünk, az még jobban fog tetszeni neki! Fontos, hogy ne ijedjen meg, ezért csendes, nyugodt környezetbe vigyük!

Segítsünk a gazdának a választásban, hiszen 8-10 hetes korára már alaposan megismerhettük az idegrendszeri tulajdonságaikat. Munka szempontjából legfontosabb a bátorság, éberség, figyelem és a túlzott agresszivitás hiánya. Előny, ha a kiskutya élénken reagál a labdára, hiszen legjobban az apportbolond kutyák kiképezhetőek. Mindig az új gazdi adjon behívó nevet!

Fontos hangsúlyozni a tenyésztők felé, hogy az a kutya, amit munkára adnak el, várhatóan több törődésre számíthat, mint egy olyan tenyésztésre eladott állat, amely tenyészérettségekor nem felel meg a gazda küllemi követelményeinek. Könnyebb rávenni egy kiképzett OFT gazdáját, hogy kiállításra is vigye el kedvencét, mint egy küllemre csalódott tulajdonost, hogy foglalkozzon a kutyájával!!!

Kutyaiskola

Miért fontos, hogy kutyaiskolára járjunk?

Alapfokú engedelmes képzést otthon is folytathatunk, sőt ez már tárgya az iskoláig történő  játékos nevelésnek.

A kísérő-védő kutya kiképzés négy ágazatra bontható, ezek: engedelmes, örző-védő, ügyességi és nyomkövetés. Mindegyik oktatása részben célszerű, hogy iskolán történjen. Természetesen minden nap kell foglalkozni a kutyával, kutyaiskola pedig csak hetente egyszer-kétszer van, miért fontos akkor mégis annyira? A kérdés megválaszolása ágazatonként is megközelíthető:

Legfontosabb az engedelmes ágazatnál, ami alapja az összes többinek.

A kutya szocializációjának elengedhetetlen része az idegen fajtársakkal és idegen emberekkel szembeni viselkedés megtanulása. Ez pedig otthon nem megy! A kutyaiskolán szabályozott körülmények között tudjuk barátunkat megismerkedtetni különböző kutyákkal és emberekkel.

A közös munka már magában is megnyugtatja a kutyát, a “felügyelt” közös játék pedig kifejezetten jó hatással van a fajtársakkal való helyes viselkedés kialakítására.

A közömbösítő gyakorlatok talán a legfontosabb elemei a kutyaiskolai munkának, e nélkül elképzelhetetlenek a vizsgák, versenyek és bemutatók. Egy 50-60 kg-os kutyával (főleg kanokkal) a mindennapi együttélés, egyszerű séta is kemény küzdelem lehet, ha nem tud megfelelően viselkedni az idegen kutyákkal. Kiállításon olyan kutyát nem is lehetne bírálni, amelyik agresszivitást mutat más kutyákkal, vagy a bíróval szemben.

Aki csak most kezdi elsajátítani a kutyakiképzés alapjait, annak mindenképpen szüksége van szakmai gyakorlati segítségre, de egy jó kiképző még régi kutyásoknak is adhat jó ötleteket az egyéni munkához.

Milyen kiképzés történik a kutyaiskolán?

A kutyaiskolák mindegyikén folyik engedelmes képzés, melynek része a közömbösítés. Tudásszint szerint több csoportban (nagyobb iskolákban 3-4, kisebbekben 2) dolgoznak a kutyák.

Az ügyességi képzés gyakran összefolyik az engedelmessel, hiszen a kutyának speciális helyzetekben is szót kell fogadnia és jobban szeretik a komplex gyakorlatokat (pl: akadállyal összekötött apport).

Az örző-védő kiképzés elkülönítetten zajlik. Ezt kizárólag itt lehet megfelelően elsajátítani. Egyes iskolákon van közös ún. “körhergelés”, melynek során a körben álló kutyákat hanggal és mozgással ingerli egy segéd. Közben a kutyák rongyot, illetve kart is kaphatnak. Felsőbb szintű kiképzés ebben az esetben is külön, kutyánként történik.  Az iskolák másik részében a kutyák egyenként vesznek részt az örző-védő kiképzés minden fázisában, sőt lehetőség van életszerű helyzetek (pl. otthoni környezet) kipróbálására is.

A nyomkövetés tipikusan egyedi munka. Itt nem az iskola, inkább a tapasztaltabb kiképző gyakorlati tanácsai segíthetnek.

Hogyan lehet felkészülni vizsgákra, versenyekre, bemutatókra?

Az iskolák többsége részt szokott venni helyi bemutatókon, illetve felkészít vizsgára, versenyre kutyákat. Ezekhez a felkészítéseket (egyes később tárgyalt eseteket kivéve) érdemes csatlakozni.

Honnan ismerhető fel az OFT-nek megfelelő kutyaiskola?

Elsődleges ismérv, hogy már láttunk onnan kikerülő jól kiképzett Orosz Fekete Terriert.

A fajta történetének ismertetésénél már kitértünk arra, hogy ez a fajta az érési idő hosszában tér el leginkább a többi örző-védőtől. Kiképzésénél legfőbb dolog a türelem.

Azokat a kutyaiskolákat semmiképpen nem ajánljuk, amelyekben szinte hegemóniában vannak az OFT tulajdonságaitól legtávolabb álló örző-védő fajták (pl.: Német Juhász, vagy Malinois) és ezekkel sokan versenyekre járnak. Ezek a kutyák egy-másfél éves korukra már készen vannak, míg az OFT két-két és fél éves korára forrja ki magát. A vérmérsékletük összehasonlíthatatlanul magasabb, amelyhez a gyors munka mellett sajnos egy kiszámíthatatlanabb, kapkodóbb, agresszívebb viselkedés társul. Az OFT. nyugodt, helyzetfelismerése jobb, megbízhatóbb, erősebb, pörgős munkában azonban hátrányban van. A mai hazai munkakutya versenyek kizárólag a Német és Belga Juhász fajtáknak szólnak. Olyan gyorsasági követelmények vannak, melynek egy OFT pusztán a méretei folytán nem képes megfelelni. Azok az iskolák, akik ezeket a versenyeket tartják elsődlegesnek nem veszik kutyaszámba a többi örző-védő fajtát, így jobb, ha be sem tesszük a lábunkat.

OFT tulajdonos barátainktól igyekszünk naprakész információkat gyűjteni azokról az iskolákról, melyeket a gyakorlatból is ismernek és ezek alapján tesszük közzé az ajánlott iskolák nevét és elérhetőségét.