Állatútlevél
Az állatútlevél 24 oldalas és a következo 11 rovattal rendelkezik
01 A TULAJDONOS ADATAI / OWNER DETAILS
02 AZ ÁLLAT LEÍRÁSA / DESCRIPTION OF ANIMAL
03 AZ ÁLLAT AZONOSÍTÁSA / IDENTIFICATION OF ANIMAL
04 VESZETTSÉG ELLENI VÉDOOLTÁSOK / VACCINATION AGAINST RABIES
05 VESZETTSÉG SZEROLÓGIAI TESZT / RABIES SEROLOGICAL TEST
06 KULLANCS-ELLENES KEZELÉSEK / TICK TREATMENT
07 ECHINOCOCCUS-ELLENES KEZELÉSEK /ECHINOCOCCUS TREATMENT
08 EGYÉB VAKCINÁCIÓK / OTHER VACCINATIONS
09 KLINIKAI VIZSGÁLAT / CLINICAL EXAMINATION
10 HATÓSÁGI BEJEGYZÉSEK / LEGISLATION
11 EGYEBEK / OTHERS
GYAKORI KÉRDÉSEK AZ ÁLLATÚTLEVÉLROL
1. Hogyan lehet állatútlevélhez hozzájutni?
Az állatútlevelet – ellentétben a lakosság számára készült útlevéllel – nem az önkormányzatok okmányirodáiban, hanem az állatorvosoknál lehet igényelni. Az állatútlevél kiállítására minden olyan állatorvos jogosult, aki Magyar Állatorvosi Kamarai tag és rendelkezik az illetékes állategészségügyi hatóságtól az ebek veszettség elleni védőoltásának végzésére vonatkozó engedéllyel. Az állatútlevél sorszámozott szigorú számadású okirat, melyet a jogosult állatorvosok a Magyar Állatorvosi Kamarától szereznek be.
2. Mennyi idő szükséges az útlevél megszerzéséhez?
Mivel az állatútlevélbe az adatok nem központilag kerülnek be, hanem a jogosult állatorvosok végzik a kiállítását, gyakorlatilag az állattartó az útlevél igénylésekor azonnal meg is kaphatja.
3. Megkaphatom-e postán az állatútlevelet?
Nem. Az állatútlevél kiállítását az állat vizsgálata, azonosítása és az adatainak ellenőrzése (és ha szükséges, a mikrochip beültetése) előzi meg. Emiatt az állatútlevelet csak a kiállítására jogosult állatorvos rendelőjében lehet kiállítani.
4. Miért van az állatútlevél sorszámozva?
Azért, mert az állatútlevél ún. szigorú számadású nyomtatvány, amelyet a gyártástól kezdődően a kiállításig mindvégig nyomon kell tudni követni. Emiatt a jogosult állatorvosok is csak megfelelő adminisztráció után kaphatnak útleveleket a Magyar Állatorvosi Kamarától, és ők is kötelesek minden példánnyal elszámolni.
5. Miért rögzítik az állatútlevél kiállításakor az adatokat egy adatlapon is?
Az állatútlevelek (éppen a szigorú számadású jellegükből adódóan) a kitöltés után regisztrálásra kerülnek. A kiállított adatlapot az állatorvosnak be kell küldeni a Magyar Állatorvosi Kamara központi adatbázisába, ahol azokat egy számítógépes rendszerben tárolják és nyilvántartják. Az adatbázisból a későbbiekben ezek az adatok visszakereshetők.
6. Mennyit kell fizetni az állatútlevél kiállításáért?
A kiállításkor fizetendő összeg tartalmazza az állatútlevél árát, a regisztráció díját, a kiállítással kapcsolatos munkálatok és azonosítás költségeit. A rendelési idő alatt történt regisztráció és állatútlevél kiállítás esetén ez az összeg körülbelül 4500 Ft. Tudni kell azonban azt is, hogy olyan állatok esetében, amelyek nem rendelkeznek tetoválással (törzskönyv nélküli fajtatiszta kedvencek vagy keverék egyedek), mikrochippel vagy tetoválásuk olvashatatlan, az állatútlevél kiállítása előtt az állatba mikrochipet is be kell behelyezni. Ez további költségeket jelent, azaz 5000 Ft-ot. Az állatútlevél költsége a felhasználásra kerülő mikrochip gyártmányától függően állatorvosi rendelőnként eltérőek lehetnek.
7. Meddig érvényes az állatútlevél?
Az állatútlevél az állat élete végéig vagy az állatútlevél elvesztéséig, megrongálódásáig érvényes. Az állatútlevél azonban csak addig használható az Unión belüli utazásokhoz, amíg a benne igazolt veszettség elleni oltás, illetve bizonyos esetekben (Egyesült Királyságba, Írországba, Svédországba történő utazás) egyes elvégzett vizsgálatok és kezelések érvényessége tart. A veszettség elleni oltás Magyarországon évente kötelező (macskák és vadászgörények esetében a veszettség elleni oltás az utazáshoz kötelező), így a magyar állatútlevél a veszettség elleni oltás dátumától számított 365 napon belül használható utazáshoz. A 365 nap letelte után csak újabb oltás beadatása és igazoltatása után lehet használni. Amennyiben valaki csak ritkábban utazik az állatával, jól teszi, ha a tervezett utazások előtt leellenőrizteti állatorvosával, hogy az útlevélben szereplő igazolások érvényesek-e még.
8. Mikor, és mit kell bejegyeztetni az állatútlevélbe?
Az állatútlevélbe a kiállításkor bejegyzésre kerülnek mind a tulajdonos, mind az állat alapvető adatai, az azonosítás módja (tetoválás vagy mikrochip) és annak száma, az utolsó veszettség elleni védőoltás dátuma és jellemzői, a echinococcus-, illetve a kullancsok elleni, az utazás előtti legutolsó kezelések időpontjai. Bejegyezhető, de nem kötelező, az egyéb védőoltások dátuma és jellemzői. Ha szükséges a veszettség elleni titer igazolása is, ez is bejegyzésre kerül. A későbbiekben minden, a kiállításkor bejegyzett adat megváltozását be kell jegyeztetni az állatútlevélbe. Tudni kell azonban, hogy ezt nem teheti meg akárki, csak olyan állatorvos, aki az útlevél kiállítására jogosult!
9. Ki és hol ellenőrzi, ellenőrizheti az állatútlevelet?
Miután az Európai Unión belül (főleg az ún. schengeni határokon belül) már régóta nincsenek határállomások és ellenőrzések, az állatútlevél bemutatására elsősorban Magyarország EU-s határain kell számítani. Amennyiben az úticél az Egyesült Királyság, Írország vagy Svédország, szinte biztos, hogy az oda történő belépéskor ellenőrzik majd az állatok útleveleit is. Előfordulhat azonban az is, hogy amennyiben az állatunkkal a külföldi tartózkodás ideje alatt történik valami, ami miatt az egészségi állapotát igazolni szükséges, az illetékes hatóságok kérni fogják az EU-s állatútlevelet. Az utazási forma jellegzetességei miatt az átlagosnál sokkal szigorúbb ellenőrzésre kell számítani a repülőgéppel történő utazások, állatszállítások alkalmával is.
10. Ha elvesztem az állatútlevelet, kaphatok helyette másikat?
Igen, az állatútlevél elvesztése esetén újat lehet igényelni az állatorvosnál, azonban a kiállítás és regisztráció költségeit ismételten meg kell fizetni.
11. Mi történik, ha külföldön, az utazás alatt vesztem el az állatútlevelet?
Az Európai Unión belül az állatútlevelet bármely olyan állatorvosnál lehet igényelni, aki jogosult a veszettség elleni védőoltás beadására. Az útlevél formája, kinézete és szövegezése az egész Unión belül egységes. Amennyiben a külföldi tartózkodás alatt veszik el az állatútlevél, keressen fel ott egy jogosult állatorvost, aki a szükséges azonosítás elvégzése, valamint egy veszettség elleni oltás beadása után (hacsak Ön nem tudja valamivel hitelt érdemlően igazolni – nemzetközi védőoltási füzet, korábban elvégeztetett veszettség-ellenanyagtiter vizsgálatról igazolás – a legutolsó veszettség elleni védőoltás megtörténtét és időpontját) kiállítja majd az új útlevelet. Ezért az útlevélért (és az oltásért) az adott országban szokásos gyakorlat és tarifák szerint kell fizetni.
12. Milyen mikrochippel jelöltessük meg az állatot?
A rendelet szerint bármelyik, állatok jelölésére alkalmas mikrochip megfelelő, de célszerű olyan típust választani, amely megfelel a 11784 ISO-szabványnak vagy a 11785 ISO-szabvány “A” mellékletének. Ha az állatban lévő mikrochip nem ISO-szabványú, akkor a tulajdonosnak vagy a tulajdonos nevében a kedvtelésből tartott állatért felelős természetes személynek bármely vizsgálat időpontjában (pl.határátlépéskor is) biztosítania kell a mikrochip leolvasásához szükséges eszközt. Ez elsősorban olyan állatok esetében fordulhat elő, amelyekbe a mikrochipet már évekkel ezelőtt helyezték be. Korábban ugyanis a mikrochipeket még nem szabványosították. A Magyarországon jelenleg forgalomban lévő és az állatorvosok által alkalmazott valamennyi mikrochip már megfelel a fenti előírásoknak.
13. Olyan országba szeretnék utazni kedvencemmel, amely nem tagja az EU-nak. Ebben az esetben is kell állatútlevelet kiváltani?
Az állatútlevél az Európai Unió államaiba (azokon belül) történő állatszállításhoz szükséges. Amennyiben az utazás nem EU-s országba történik, nem szükséges az állatútlevél kiváltása. Ebben az esetben a lakóhely szerint illetékes hatósági állatorvosnál kell az eddigi előírások szerinti kiviteli igazolást kérni. Mivel azonban a Magyarországra való hazatérés az EU területére való belépésnek minősül, szükséges lehet az állatútlevél.
Érdemes az útitervet előzetesen jól átgondolni, ugyanis ha akár csak rövid időre is, de be kívánnak lépni az EU területére, már rendelkezni kell állatútlevéllel.
14. Az állatútlevél helyettesíti-e az oltási könyvet?
Annak ellenére, hogy a két dokumentumba bejegyzett adatok köre nagyon hasonló, az oltási könyvek egy részében jóval több hely és lehetőség áll rendelkezésre az állat egészségével összefüggő kérdések, történések, beavatkozások rögzítésére. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az állatútlevél olyan dokumentum, amelynek elvesztése, vagy pl. olvashatatlanná válása esetén csak akkor állítható ki helyette másik, ha az abban igazolásra kerülő beavatkozások korábbi megtörténtét hitelt érdemlően tudja bizonyítani az állattulajdonos. Erre a megfelelően vezetett oltási könyv kiválóan alkalmas lehet. Azoknál az állatoknál, amelyek már az állatútlevél kiállítását megelőzően többször kaptak különféle oltásokat, az oltási előélet ismerete miatt fontos szerepe marad az oltási könyvnek.
15. Az útlevél mellett az oltási könyvet is vinni kell magammal az utazásra?
Az EU területén belüli mozgáshoz nem szükséges, azonban az utazás alatt megfelelően vigyázni kell az állatútlevélre!
21. Kutya- vagy macskakiállításra kell-e állatútlevél?
Csak abban az esetben, ha valamelyik más EU-s tagállamban rendezett kiállításra megyünk, mert e nélkül nem lehetne odautazni. Magához a kiállításon való részvételhez azonban nem szükséges.