Betegségek
Orosz Fekete Terrierek között előforduló genetikai betegségek
Húgykövesség – hyperuricosuria – HUU/HU
Juvenile Laryngeal Paralysis & Polyneuropathy (JLPP)
Csípő diszplázia – Hip dysplasia – HD
Könyök diszplázia – Elbow dysplasia – ED
Orosz Fekete Terrierek között gyakrabban előforduló szerzett betegségek
1.Betegségek
Ahogyan az emberek között is, úgy a kutyák esetében is előfordulhatnak megbetegedések. Két nagy csoportra oszthatjuk ezeket. Egy részük örökletes, genetikai alapú. Másik csoportjuk a szerzett, nem örökletes, az élet folyamán számos ok miatt kialakuló betegségek. Először az örökletes, genetikai alapú betegségekről lesz szó. Ebben az esetben a szülők által hordozott, az utódnak átadott gén vagy kromoszóma hibáról beszélünk. Tehát a hibás géneket a szülők örökítik, melyek jelenléte az utódban okoz megbetegedést. Bizonyos betegségek egy génhez köthetőek, ezek monogénes öröklődésűek. Ezek lehetnek dominánsak (mindenképpen megnyilvánulók), vagy recesszívek (csak akkor nyilvánul meg, ha mindkét szülőtől hibás gén érkezik). Emellett léteznek úgynevezett polygénes öröklődésű betegségek is, melyeket több gén, különböző mértékben befolyásol. Ilyen öröklődés esetén igen nehéz a tervezett utódokról biztosat megállapítani, előre megmondani a betegség előfordulási esélyét. Fontos, tisztázandó fogalmak a genotípus, és a fenotípus fogalma. A genotípus a genetikai kódot, míg a fenotípus a megszületett egyedben valójában megjelenő tulajdonságokat jelenti. Ezt követően a leggyakoribb szerzett betegségeket részletezzük. Az Orosz Fekete Terrierek között az alábbi genetikai betegségek közül gyakrabban a húgykövesség és a csípő ízületi diszplázia fordul elő, a többi megbetegedés igen ritka.
1.1 Orosz Fekete Terrierek között előforduló genetikai betegségek:
1.1.1 Húgykövesség – hyperuricosuria – HUU/HU
A hyperuricosuria és a következményes purin (urát) húgykövesség egy autoszomális recessziv öröklődésű génhiba által okozott betegség. Akkor alakul ki, ha mindkét szülőtől hibás gén öröklődik, vagyis mindkét szülő hordozó, vagy beteg (hordozó az az egyed, akiben csak egy hibás gén van, így a fenotípus nem beteg). A betegség lényege a purin (egy nukleinsav alkotórész) anyagcseréjének a zavara. Normálisan a nukleinsavak több lépésben bomlanak le a szervezetben. A lebomlás során húgysav keletkezik, ami, a kutyákban tovább alakul allantoinná. Az allantoin vízben jól oldódik, a vizelettel ürül. A beteg egyedeknél a húgysav allantoinná való bomlása nem elégséges és nagyobb mennyiségű húgysav ürül a vizelettel, ami vízben kevésbé oldódik, kristályosan kicsapódik. A vizeletben lévő kristályok irritálhatják a húgyhólyagot, gyulladást tarthatnak fenn, valamit nagyobb ún. húgykövekké állhatnak össze. Az apróbb kövek a vizelettel képesek távozni, de a nagyobb kövek nem. Ezek a kövek súlyos, életveszélyes állapotot okozhatnak azáltal, hogy mechanikusan elzárják a vizelet útját. Ez legtöbbször a húgyhólyagban történik meg, de kan kutyákban a kő elakadhat a húgycsőben is. A vizelési képtelenség életveszélyes, azonnali állatorvosi beavatkozást igénylő állapot. Tünetei a hasi görcsök, véres, kevés mennyiségű vizelet, elesettség, állandó vizelési inger. Az állatorvosnál ultrahang vagy röntgen vizsgálattal mutatható ki a kő, de létezik endoscopos húgyhólyag vizsgálat is. A kezelés része egy vizelet katéter felvezetése, mely egyrészt elmozdítja a követ, másrészt elvezeti a vizeletet. Végső soron leggyakrabban műtéti kő eltávolítás szükséges. A betegség kiújulási esélye magas, mivel a húgysav kristályok folyamatosan képződnek. Mivel a húgysav a purin lebomlás terméke, purin szegény diéta csökkenti a kiújulás esélyét. A különböző ételek purin szintje számos helyen megtalálható. Általában el kell kerülni a vörös húsokat, a belsőségeket és egyes halakat, mint például a szardínia és a makréla. Jó forrása az alacsony purin fehérje tartalmú ételeknek a tojás, sajt és fehér húsok, mint például a csirke. Emellett a bőséges folyadék fogyasztása elengedhetetlenül fontos a megelőzésben, mivel magasabb hígításban a kristályok sokkal nehezebben tudnak kővé összeállni. Számos diétás gyári táp áll rendelkezésre. Mielőtt azonban felállítjuk a kutya diétás stratégiáját, ismerni kell a kő pontos összetételét, ugyanis többféle kő létezik, ezek közül csupán az egyik a húgysav kő. Más kövek esetén másfajta diéta szükséges. Pl. purin húgykövesség esetén javasolt a vizelet pH értékét lúgosabb irányba tolni, más kövek esetén adott diétás táp viszont savasabb pH-jú vizeletet hoz létre. A purin szegény diéta is csupán a húgysavkövesség kezelésében hasznos. A kő műtéti eltávolítása után lehetőség van annak összetételét laboratóriumban bevizsgáltatni. Mindenképpen szükséges az állatorvosi konzultáció a kőhöz igazított megfelelő diéta meghatározásában.
Tenyésztési megfontolások: Helyes tenyésztési eljárás betartásával a betegség idővel eltűnhet a fajtából. Elérhető genetikai szűrővizsgálat, melyből megtudhatjuk, a tenyész egyed hordozza-e a betegséget. Mivel az öröklődés recessziv, a csupán hordozó egyedek teljesen egészségesek. A mellékelt táblázat egyértelműen mutatja, milyen eséllyel lesz az utód hordozó vagy beteg. Mindenképp kiemelendő, hogy a nemzetközi állásfoglalások (FCI) sem veszik ki tenyésztésből még a beteg egyedeket sem, csupán azt kell szem előtt tartani, hogy beteg, vagy hordozó egyed kizárólag genetikailag egészséges egyeddel legyen pároztatva.
http://www.vgl.ucdavis.edu/services/Hyperuricosuria.php
https://guardianbearskennel.com/health-concerns-in-black-russian-terriers/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5535792/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5299647/
https://bmcvetres.biomedcentral.com/articles/10.1186/s12917-017-0958-y
1.1.2 Juvenile Laryngeal Paralysis & Polyneuropathy (JLPP)
A JLPP egy relative újonnan felismert betegség az Orosz Fekete Terrierek között. Szintén genetikailag öröklődő betegség, autoszómális recessziv öröklődést mutat. Magyarul fiatalkori gége bénulásnak lehet fordítani. Azon kölykök, akiknél mindkét gén beteg, a kölyökkori halálozás gyakorlatilag 100 %, nem érik el a 6 hónapos kort. A gént csupán hordozó egyedek egészségesek. A JLPP által érintett kiskutyáknak korán légzési nehézségei lesznek. A kölykök elvesztik a gége megfelelő irányításának képességét. Ez azt fogja eredményezni, hogy az ételt aspirálják (az étel akaratlanul a légcsőbe jut), mivel a gége nem záródik megfelelően. A belégzés és a kilégzés során sem tud a gége porc megfelelően működni. Ha a kölyök elég hosszú ideig él, a neuropátia a hátsó lábakon jelenik meg. Ekkor a kölyök hátsó végtagi gyengeséget mutat, gyakran megbotlik, vagy koordinálatlan mozgású. Később az elülső lábak is érintettek lesznek, a betegség végül teljes bénuláshoz vezet. A kölyök leggyakrabban aspirációs tüdőgyulladás miatt pusztulnak el. Ha ez a végtag-gyengeség kialakulása előtt következik be, a JLPP diagnózisa nem fog kiderülni. A halál ilyenkor a tüdőgyulladásnak tulajdonítható, és jó eséllyel elmarad a valós diagnózis felállítása. Ha egy kiskutyának légzéssel, nyeléssel összefüggő problémái vannak, a hátsó végtagokban gyengeség mutatkozik, gyanítani kell a JLPP-t.
Tenyésztési megfontolások: Mivel a JLPP-t a szülők a kiskutyáknak autoszomális recesszív tulajdonságként továbbítják, a JLPP-vel érintett kiskutya szülő kutyái mind a betegség hordozói (hasonlóak a HUU hordozóihoz). Rendkívül fontos, hogy a tenyésztők ilyen esetben teszteljék a tenyésztendő kutyákat, hogy kizárják a JLPP által érintett kiskutyák megszületését. Fontos továbbá megjegyezni, hogy egy JLPP-hordozó kutya normál, nem hordozó, egészséges kutyával való tenyésztése nem fog JLPP-vel érintett beteg kiskutyát eredményezni, azonban a gént hordozó, egészséges egyedek fognak születni.
1.1.3 Malignant hyperthermia – MH
Ezt a szindrómát a rendellenesen magas testhőmérséklet és az izmok kóros összehúzódása jellemzi, amely potenciálisan halálhoz vezethet. A testhőmérséklet bizonyos ingerekre bekövetkező indokolatlan, gyors és hirtelen növekedése lép fel, melyet izom merevség, nagyon gyors és szabálytalan szívverés, fokozott légzési ráta, kékes árnyalatú a bőr és nyálkahártya, instabil vérnyomás, folyadék képződés a tüdőben, károsodott véralvadási értékek, veseelégtelenség, és a halál követ. A malignus hyperthermiát kiváltja a fogékony állatokban jelentősebb izgalom, félelem, fokozott testmozgás, vagy a környezeti stressz. Bizonyos, műtéti beavatkozásokhoz használt altatószerek, amelyek befolyásolják az ideg és izom rendszerek működését, szintén kiválthatják a tüneteket. Általában a malignus hyperthermia epizódok hirtelen jönnek, és nagyon súlyosak. Sajnos, függetlenül a kezeléstől, a rosszindulatú hyperthermia gyakran végzetes. A diagnózis felállítása klinikai tüneteken alapul, valamint azon, hogy az állat kapott altató szert, vagy jelentősebb stresszt okozó esemény történt. A tünetek kifejlődhetnek lassan vagy igen gyorsan. Minden olyan esetben, amikor rosszindulatú hyperthermia gyanúja merül fel, a testvérek és tenyésztők tulajdonosait, ha lehetséges, értesíteni kell. A rohamot túlélt kutyák esetében törekedni kell a stresszmentes életvitel kialakítására, valamint a hosszabb altatást igénylő műtétek komoly megfontolása, kerülése. A rosszindulatú hyperthermia hajlammal rendelkező kutyák egyébként egészségesek, klinikai tünetek nélkül, kivéve, ha ki vannak téve a kiváltó tényezőknek. Laboratóriumi vizsgálatokat fejlesztettek ki, hogy segítsenek azonosítani a rosszindulatú hyperthermiára fogékony állatokat. Az MH öröklődő betegség – hajlam. Autoszomális domináns módon öröklődik, ami azt jelenti, hogy csupán egy mutáns gén is elegendő a klinikai tünetek kialakulásához. A mutáció nem kötődik bizonyos fajtákhoz. Figyelembe véve a tényt, hogy az érintett állatok klinikailag tünetmentesek, feltéve, hogy nincsenek kitéve a kiváltó gyógyszer, vagy stressz hatásának, néhány állat leélheti az egész életét anélkül, hogy diagnosztizálval lett volna a hajlama MH-ra.
Tenyésztési megfontolások: Amennyiben a fentiekhez hasonló rohamot élt át a kutya, egyrészt szükséges értesíteni a tenyésztőt és az alomtársakat is. Javasolható ilyenkor a biztos diagnózis felállításához a genetikai teszt elvégzése. Pozitív esetben az adott állat nem tenyészthető tovább, valamint a fent leírt életkörülmények biztosítása szükséges.
https://www.msdvetmanual.com/dog-owners/metabolic-disorders-of-dogs/malignant-hyperthermia-in-dogs
https://www.genomia.cz/en/test/mh/
1.1.4 Csípő diszplázia – Hip dysplasia – HD
A csípő dysplasia egy összetett, többtényezős állapot, mely kialakulását többfaktoros genetikai és környezeti tényezők befolyásolják. A betegséget polygénes (több gén által meghatározott), recessziv öröklődésűnek gondolják, melyet számos környezeti hatás befolyásol, kialakulásában szerepet játszik. Egy nemzetközi kisállat ortopediai társaság adati alapján (Orthopedic Foundation for Animals – OFA) az előfordulási arány Orosz Fekete Terrierek között körülbelül 42%. A csípőízület egészségesen egy gömbízület, mely a tér minden irányába nagyfokú mozgathatóságot biztosít. A fejlődésben lévő állatokban a HD maga egy hajlamosító állapot arra, hogy a csípő ízület subluxálódjon, vagy luxálódjon (a csípő fej enyhén, vagy teljesen kimozduljon a helyéről), ízületi felületek többé-kevésbé pontatlanul illeszkednek egymáshoz. Az ízületben lévő fokozott lazaság kóros, jelentősen megnövekedett megterhelést okoz, mely az ízület normális fejlődése ellen hat. Ez végezetül egy torz csípő fej, nyak, csípő vápa fejlődést okoz, valamint „microtöréseket” az ízületi porcban. Ez a kezdete a degenerativ ízületi betegség kialakulásának. Kezdetben egy pattanó hang hallható (Ortolani jel) mikor a kutya sétál, ilyenkor a csípő fej kimozdul a csípő árokból. Ahogyan a kutya idősödik, a betegség kifejezettebb jelei lesznek észlelhetőek. A kutya kevésbé akar leülni, felállni, kevésbé lesz aktív, nem hajlandó futni, ugrani. Gyakran nyilvánvalóvá válik a hátsó lábak izom atrófiája (sorvadása). A csípőízület mozgásának csökkent tartománya következik be, és fájdalomra utaló tünetek jelennek meg. A csípő diszpláziát az állatorvos diagnosztizálhatja. Egy kielégítő, alapos fizikális vizsgálat gyakran elegendő annak megállapításához, hogy a kutyának csípő ízületi diszpláziája van. A diagnózis megerősítésére és a betegség súlyosságának felmérésére röntgenfelvételt kell készíteni, melyet a Magyar Kisállat Ortopediai Egyesület szakemberei értékelnek ki. Különböző súlyossági fokozatokat állapítottak meg a nemzetközi normáknak (FCI standard) megfelelően: mentes, átmeneti, enyhe, közepes, súlyos.
Kezelés: A diszpláziás kutyának számos kezelési lehetősége van. Az egészséges testsúly fenntartása nagyon fontos, valamint a rendszeres alacsony intenzitású edzés az izomerő fenntartása érdekében. Számos ízületi táplálék-kiegészítő, mint például a glükózamin/kondroitin, segíthet a betegség lassú előrehaladásában. A nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID) a HD kezelés alapját képezik. Ezeket a gyógyszereket a fájdalom és a gyulladás csökkentésére használják, hogy a kutya fájdalommentes, tünetmentes maradjon. A krónikus nem szteroid gyulladásgátlók használata azonban mellékhatásokkal járhat, és az állatorvos felügyelete alatt kell végezni. Egyéb, hatékony módszerek közé tartozik a fizioterápia, a masszázsterápia, az akupunktúra és a lézerterápia. Néha nem elegendőek a fenti kezelések, ekkor a diszpláziás kutya számára ajánlott a műtét. Mindenképpen kisállat ortopédiai szakorvos, szakképzett fiziotherapeuta bevonása szükséges.
Megelőzés: Hogyan kerülhető el a csípő diszplázia? Mivel tudjuk, hogy a diszpláziát genetikai és környezeti tényezők befolyásolják, mindkettőre kell összpontosítanunk. A tenyésztésre szánt kutyák kiválasztásakor a diszpláziás csípővel rendelkező állatokat alapvetően nem szabad tenyészteni. Azonban, ha egy diszpláziával terhelt kutyát egyéb kiemelkedő tulajdonságai miatt kívánatos lenne tenyésztésbe vonni (sok más kívánatos tulajdonsággal rendelkezik), csak egy nem diszpláziás kutyával szabad párosítani – lehetőleg teljesen mentes kutyával. De ez nem garantálja, hogy a kölyökkutyák nem lesznek HD-ra érintettek. A tenyésztő feladata az utódainak rendszeres nyomon követése, annak megállapítása érdekében, hogy a tenyésztés milyen sikeres. A kiskutya tulajdonosa irányítja a környezeti tényezőket. Kerülni kell annak a lehetőségét, hogy a kiskutya megsérüljön. Továbbá ne erőltesse a kiskutya túlzott aktivitását (azaz, ha a kiskutya fáradt, hagyja pihenni). A táplálkozás rendkívül fontos szerepet játszik a HD kialakulásában. Általában a nagyon gyors növekedés, a túlsúly befolyásolhatja a csont- és ízületi betegségek kialakulását. A magas kalória tartalmú és kalciumban gazdag étrendek számos ízületi betegség kialakulásához kapcsolódhatnak, beleértve a HD-t is. Fontos a nagy testű fajták kölyökkutyáinak a megfelelő minőségű és összetételű tápokkal való táplálása. A kölyökkutyák 6 hónapos korukig nem képesek szabályozni a bélrendszerből a kalcium felszívódását. Ha kalciumban gazdag táplálást kapnak, igen nagy mennyiségű kalcium felszívódik, ezzel növeli a diszplázia kialakulási esélyét. Ha valaki nem táppal eteti kutyáját, a megfelelő összetevők kiválasztása, azok jó arányának beállítása igen nehéz feladat, ajánlott az állatorvosi táplálkozási tanácsadóval való konzultáció. A táplálék fehérje, kalória szintje és a megfelelő kalcium / foszfor arány elérése rendkívül fontos a növekvő kölyökkutyák esetében. Az ideális testsúly fenntartása rendkívül fontos, különösen a növekedési időszakban.
Táplálék kiegészítők, ízület védők: C11, Happy Dog – Arthro forte, GF600, Royal Essences – Springer, K9 – FullFlex, Arthrocol mobility, Mervue Elite Flex.
Szűrés: A szűrővizsgálat alapja egy rtg felvétel. Ennek elkészítéséhez a kutyát rövid időre altatni kell, mivel a jó minőségű, jól értékelhető felvétel elkészítéséhez teljesen elernyedt állapot szükséges. Minél idősebb a kutya, annál pontosabban állapítható meg a HD pontos mértéke. Fél éves korban a pontosság kb. 60 %, 1 éves kor körül 80%, kétéves korban közel 100 %. Ez nem azt jelenti, hogy fiatal kutyákat nem szabad szűrni. A mozgásában elmaradó, korán tünetes kiskutyákat lehet szűrővizsgálattal kiszűrni a korai kezelés megkezdése érdekében. Azonban a tenyésztésre szánt kutyák esetében a végleges szűrővizsgálati eredmény 12 – 24 hónapos korban adható ki (Orosz Fekete Terrierek esetében 12 hónapos kora után).
Tenyésztési megfontolások: Nagy általánosságban a mentes, majdnem mentes és enyhe eredményű kutyák tenyészthetőek, és ezeknél általában még idős korban sem kell a csípőízülei diszplázia okozta sántaságtól tartani. A közepes és súlyos diszpláziás egyedek nem tenyészthetőek.
https://guardianbearskennel.com/health-concerns-in-black-russian-terriers
https://www.wsava.org/Guidelines/Hereditary-Disease-Guidelines
http://veterinarymedicine.dvm360.com/guidelines-veterinary-clinical-practice
https://www.kisallatortopedia.hu/
https://www.kisallatortopedia.hu/betegsegekrol-reszletesen/csipoizulet
1.1.5 Könyök diszplázia – Elbow dysplasia – ED
Egy amterikai adatbázis szerint az Orosz Fekete Terrierek között a könyökdiszplázia előfordulása körülbelül 28%. A tünetek legkorábban 4 hónapos kortól jelentkeznek. Az ilyen kutyák rövidebbeket lépnek, “tipegnek” elülső lábaikkal, néha könyökeiket kissé kifordítva tartják. Van, hogy jellegtelen, váltakozó mértékű gyakorta visszatérő sántaságot mutatnak. Kialakulási mechanizmusa hasonló a csípőízületi diszpláziához, nagyrészt genetikai, örökletes faktorok és környezeti tényezők együttese alakítja ki. A védekezés lehetőségei a könyökízületi diszplázia esetén kétirányúak. Egyfelől az érintett kutya betegségét kell megfelelően gyógykezelni (ami döntően fiziotherápiát, lézeres kezelést, gyógyszeres kezelést, megfelelő táplálék kiegészítőket – lsd. csípő ízületi diszplázia fejezet, és műtéti megoldást jelent), másrészről az érintett fajtáknál a tenyésztésre szánt egyedek szűrővizsgálatával, megfelelő tenyésztési elvek betartásával a továbbörökítést kell visszaszorítani. A szűrővizsgálatkor készült röntgenfelvétel alapján az állatokat négy kategóriába sorolják, mentestől a súlyosan diszpláziásig. A Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület a Nemzetközi Könyök Munkacsoport ajánlásai alapján végzik a hozzájuk eljuttatott röntgenek alapján a könyökízületi diszplázia szűrést. Előfordul, hogy nehéz a betegséget korán diagnosztizálni, néha részletesebb képek érdekében CT- vagy MRI vizsgálatok szükségesek a feltételezett diagnózis megerősítéséhez.
Tenyésztési megfontolások: A diszpláziás kutyáknak diszpláziás kutyákkal való tenyésztése nem javasolt. Ha lehetséges csak a diszplázia mentes kutyák kerüljenek tenyésztési programba.
https://www.kisallatortopedia.hu/betegsegekrol-reszletesen/konyokizulet
https://guardianbearskennel.com/health-concerns-in-black-russian-terriers
1.2 Orosz Fekete Terrierek között gyakrabban előforduló szerzett betegségek:
1.2.1 Fül problémák
Az Orosz Fekete Terriereknél a külső hallójártban jelentős szőrnövekedés figyelhető meg, mely nem megfelelően gondozott esetben komolyabb hallójárat vagy előrehaladott esetben középfülgyulladáshoz, fertőzéshez vezethet. A fül gyulladása időben felismerve jól kezelhető, komolyabb szövődmény csak elhanyagolt esetekben fordul elő. Tünetei: a fej gyakori rázása, a fülek vakarása, földhöz dörzsölése. A füleket megtekintve, gyulladásos bőrpír látható, a fül bűzös szagú, sárga, vagy sötét színű váladékozás tapasztalható. Előrehaladott esetben, ha a gyulladás eléri a középfület, egyensúly problémák, halláscsökkenés is felléphetnek. A külső hallójárat gyulladás esetében a leggyakoribb ok a területen felhalmozódó baktériumok vagy gombák. Más lehetséges okok a fülcsatornában elhelyezkedő szőr, fülzsír, idegen tárgy (pl. akár toklász) vagy szennyeződés. A fülfertőzés akkor is előfordulhat, ha fül atka fertőzés áll fenn. A középfülgyulladás általában akkor fordul elő, amikor a külső hallójártai fülfertőzés befelé terjed. Ha a dobhártya bármilyen okból sérül, mint például a nem megfelelő tisztítás, idegen anyag vagy a fertőzés kórokozója a középfülbe is eljuthat. Kezelés: A fülfertőzések kezelése kutyákban a fertőzés forrásától függ. Az állatorvos először megpróbálja diagnosztizálni a fertőzés típusát és hogy a dobhártya sérült-e. Ez meghatározza a kezelést. Leggyakrabban antibiotikum adása és lokálisan fülcsepp használata szükséges. Megelőzés: Javasolt a kutya fülét heti rendszerességgel tisztítani. Kapható többféle fültisztító folyadék, nedves lap erre a célra. Hasznos a rendszeres szőreltávolítás a fülből, melyet általában a kutyakozmetikus vagy az állatorvos végez el. Nagyobb mennyiségű fülszőr eltávolítást követően 2-3 napig javasolt nyugtató hatású fülcsepp használata. Fül gyulladás esetén gondolni kell a bűzmirigy gyulladására, túlzottan megtelt állapotára is
https://dogtime.com/dog-health/743-causes-and-treatments-of-dog-ear-infections-aaha
1.2.2 Emésztési problémák
Az Orosz Fekete Terrierek érzékeny emésztőrendszerrel rendelkeznek, gyakran találkozhatunk náluk ilyen jellegű problémákkal. Ezek legtöbbször banális, ártalmatlan problémák, de ismeretük fontos, hogy elkülöníthessük súlyosabb betegségektől. A hasmenés kutyáknál laza vagy folyékony székletet jelent mely gyakrabban jelentkezik, mint általában. A hasmenés kezelése egyszerű vagy bonyolultabb lehet az októl függően. A hasmenés tünete lehet a vékonybélben, a vastagbélben vagy más szervekben fellépő problémáknak. A vékonybél és a vastagbél eredetű hasmenésnek különböző okai lehetnek, különböző vizsgálatokat igényelnek és másképpen szükséges őket kezelni. A vékonybél-hasmenés esetén nagyobb mennyiségű széklet ürül, kisebb gyakorisággal – körülbelül három-öt széklet naponta. A kutya nem görcsöl, a széklet ürítés nem nehezített. A vékonybélbetegségben szenvedő állatok gyakrabban hányhatnak és fogyhatnak. Fokozott gáztermelés néha jelen van, és hallható a kutya hasában. Ha a székletben vér van, az megemésztődik, a székletben fekete színű lesz.
A vastagbél betegsége, beleértve a vastagbelet és a végbelet is, kis mennyiségű laza székletet okoz, általában naponta több mint ötször. A széklet ürítése görcsös, és ha a székletben vér van, az piros és esetleg nyálkás lesz. Az állatok általában nem hánynak vagy fogynak.
Vékonybél eredetű hasmenések okai: 1.Vírusok 2.Baktériumok 3.Férgek, Giardia 4. Lenyelt tárgyak, például csontok és botok, melyek megakadhatnak a bélben, és hasmenést, hányást okozhatnak; vagy, áthaladhatnak a béltraktuson és károsíthatják a bél nyálkahártyát, ezáltal okozva hasmenést. 5.Diéta hiba, hirtelen változás az étrendben, ekkor hasmenés gyakori, a hányás nem jellemző 6.Étel allergia, ekkor egyéb tünetek is jelen lehetnek, gyakori hányás, bőrtünetek, viszketés 7.Toxinok, ideértve a rovarölő szereket, ekkor hányás is jelen van a hasmenés mellett 8.Gyulladásos bélbetegség (Inflammatory Bowel Disease – IBD). Az IBD oka nem ismert, de feltételezhető, hogy allergiás reakció az élelmiszerek, baktériumok vagy paraziták összetevőire 9.A bél tumorai, általában idősebb kutyáknál 10.Gombafertőzések, mint például a hisztoplazmózis
Vékonybél eredetű hasmenés kivizsgálása: Vérvizsgálatokból, a székletvizsgálatból, a röntgen vizsgálatból, a hasi ultrahangból vagy endoszkópiás vizsgálatból állhat.
Vékonybél eredetű hasmenés kezelése: A heveny hasmenés kezelése a szilárd ételek 24-48 órás kihagyásával indul (folyadékot kapjon a kutya). Ha a hasmenés megáll, néhány napig kapjon könnyű, alacsony zsírtartalmú táplálékot napi 3-6 részre elosztva, fokozatosan növelve az adagot, lassan elérve a korábbi mennyiséget. A diéta általában rizst tartalmaz, mivel ez könnyem emészthető.
Ne adjon a kutyának a házi hasmenés elleni gyógyszereket anélkül, hogy először konzultálna állatorvosával. Ha kutyája aktív, nem dehidratált, és korábban egészséges volt, gyakran az akut hasmenést lehet kezelni otthon. Ha a hasmenés más tünetekkel jár, mint pl. levertség vagy több mint néhány napig folytatódik, a kutyát állatorvoshoz kell vinni.
Vastagbél eredetű hasmenés okai: 1.Férgek 2.Polyp 3.Gyulladásos bélbetegségek (IBD) 4.Fekélyek 5.Vastagbél daganatok 6.Stressz
A vastagbél hasmenés diagnózisa: vérvizsgálatok és a székletvizsgálat. Az állatorvos kesztyűs ujjával végzett rektális (végbél) vizsgálat bizonyos információt szolgáltathat arról, hogy végbél polip vagy daganat van-e a háttérben. A kivizsgálás része lehet az endoszkópiás vizsgálat.
Vastagbél hasmenés kezelése: A kezelés a megállapított diagnózison alapulhat. A nemspecifikus kezelés magában foglalja a magas rosttartalmú étrendet és gyulladáscsökkentő gyógyszerek adását. A speciális kezelést mindenképpen állatorvos határozza meg.
Hasmenés az emésztőrendszeren kívüli okok miatt:
A bélrendszeren kívüli betegségek, amelyek hasmenést okozhatnak, a veseelégtelenség, a májelégtelenség és a hasnyálmirigy-betegség. A hasnyálmirigy súlyos gyulladása (hasnyálmirigy-gyulladás) a hasnyálmirigy károsodásához és a zsír emésztéséhez szükséges enzimek elégtelenségéhez vezethet. Ezt hasnyálmirigy-elégtelenségnek nevezik, és hasmenést okoz, nagy mennyiségű zsíros széklet formájában. A hasnyálmirigy-elégtelenség a hasnyálmirigy enzimek veleszületett hiánya miatt fiatal állatokban is előfordulhat.
1.2.3 Allergia, Hot Spot
Hot Spot (forró foltok), fülfertőzések, a lábak rágása, generalizált viszketés, szőrhullás, rossz étvágy, hányás, hasmenés… mi a közös ezen tünetekben? Ha az Orosz Fekete Terrier mindezeket a jeleket mutatja, akkor a kutya valószínűleg allergiás. Az allergiák gyakoriak a kutyák között, és különböző formájúak és mértékűek lehetnek. Általában a kutyában az allergiákat a következő három kategóriába soroljuk:
Bolha allergia dermatitis – Flea Allergy Dermatitis (FAD)
A bolhák mindenhol jelenlévő élősködők, melyek ellen igen nehéz védekezni. Míg egyes kutyák nem érzékenyek a bolhák jelenlétére, a FAD-val rendelkező kutyák túlérzékenyek a bolha nyálával szemben. Súlyos, generalizált bőrbetegséget okozhat, testszerte fellépő viszketéssel, szőrhullással. A bolhákkal rendelkező kutyáknál nagy a kockázata a galadféreg (Dipylidium caninum) fertőzésének, mivel a bolha a féreg közbenső gazdája. Teendők: Először kezelje a beteg kutyát. Ez magában foglalja a bolhák megölésére szolgáló gyógyszert. Számos termék áll rendelkezésre, ezért ajánlatos konzultálni az állatorvosával. Ha a fertőzés vagy a viszketés súlyos, néha kortikoszteroidokat, antihisztaminokat és antibiotikumokat írnak fel a viszketés enyhítésére és a fertőzések kezelésére. A bolhák fertőzésének hatékony megszüntetése érdekében az összes együtt tartott állatot bolha megelőző kezeléssel kell kezelni. A második feladat magában foglalja a környezet (helységek, fekhely, kutyajátékok, stb.) kezelését. A környezet fertőtlenítése elengedhetetlen, a jelen lévő bolha lárvák miatt. A fertőtlenítés történhet vegyszerrel is, de alapos mosás, takarítás is megfelelő lehet. Fontos feladat a megelőzés, ennek lehetőségeiről az állatorvostól kérjenek tájékoztatást.
Kutya atópiás dermatitis (Atopy) – AD
Az atópia alapvetően egy genetikai betegség, amelyre egy vagy több környezeti allergénre adott hiperérzékenység jellemző. Ez krónikus, néha súlyos viszketésként jelentkezik, gyakran másodlagos fertőzéssel. A viszketés lehet testszerte megjelenő vagy bizonyos területekre lokalizálható, ami megjelenhet, mint pl. a külső fülgyulladás (fülfertőzés), pododermatitis (a láb alsó részének fertőzése) és forró pontok (mély bőrfertőzések, hot spotok), rhinitis (fertőzés, amely leginkább az orrüregre és a sinusokra hat) és a kötőhártya-gyulladás (néha vörös szem vagy rózsaszín szem) is megfigyelhető. Gyakran viszonylag fiatal kutyáknál kezdődik, 1-3 éves korig fordul elő. Az atópiás dermatitiszben szenvedő gyakori allergének közé tartozik a pollen (messze a leggyakoribb), a por (pontosan a házipor atka) és a penész spórái. A kezelés nem specifikus, egyrészt a kiváltó ágensek lehetőség szerinti kerülése, valamint tüneti szerek (viszketést csillapító gyógyszerek – szteroidok, antihistaminok). Emellett fontos a másodlagos felülfertőződések kezelése.
Élelmiszerallergia – Food Allergy
Az élelmiszerallergiát úgy határozzák meg, mint a szervezet rendellenes immunválaszát az elfogyasztott élelmiszerre vagy az abban lévő bizonyos anyagokra, ami nemkívánatos hatást fejt ki a szervezetben, amelynek leggyakrabban a bőr viszketése a vezető tünete. Élelmiszerallergiák a kutyában bőrgyógyászati vagy emésztőrendszeri formákban – vagy mindkettőben – előfordulhatnak. Az étkezési allergiákkal összefüggő gyakori emésztőrendszeri károsodások közé tartoznak többek között a hányás, hasmenés, gyenge étvágy és a megfelelő testsúly növekedés elmaradása. Bár nem létezik igazi gyógymód allergia esetén, számos kezelés és terápia áll rendelkezésre, amelyek segítenek a tünetek enyhítésében. Leggyakrabban hypoallergén diéta tartása hoz javulást.
https://guardianbearskennel.com/allergies-and-the-black-russian-terrier/
1.2.4 Bűzmirigy problémák
A kutyák végbél nyílása mellett két mirigy található (bűzmirigyek), melyek bűzös, barnás folyadékot termelnek. A kutyák ennek segítségével jelölik meg a területüket, egymás azonosítására is használják. A bűzmirigy betegsége a mirigy tartalom kényelmetlen felszaporodásával, besűrűsödésével kezdődik, mely befertőződhet, melyből tályog is kialakulhat. Tünetek: a kutya gyakran nyalogatja az anus nyílást, bűzös szag érződik, székrekedés, fájdalmas széklet ürítés, fájdalom lép fel ülő pozícióban. Normális esetben, amikor egy kutya székletet ürít, a bűzmirigyben lévő folyadék is kiürül. A problémák akkor következnek be, ha nem teljesen ürülnek ki a mirigyek. A belsejében lévő folyadék annyira száraz és sűrű lehet, hogy a mirigynyílásokat összetapasztja. Ezt nevezzük impaktációnak.
Szerencsére a besűrűsödött mirigyek könnyen kezelhetőek. A mirigyeket óvatosan ki lehet üríteni ujjak segítségével. Lehet, hogy ezt rendszeresen meg kell tenni, ebben kérje az állatorvos segítségét. Ha gyakran kell a bűzmirigyet mesterségesen üríteni, javasolható magasabb rost tartalmú, csontot is tartalmazó étrend, amely megnöveli a széklet nagyságát, ezzel mechanikusan segíti ürülni a bűzmirigyeket. Ha a kutyának nincs semmi problémája, rutinszerűen nem szükséges a mirigyeket kiüríteni. Ha a besűrűsödés (impaktáció) kezeletlen marad, befertőződhet, ekkor sárgás – véres váladék ürülhet. Ez fájdalmas állapot, a kutya nyugtalan lesz, a földön húzza az anusát. Ilyen esetben mindenképpen fel kell keresni az állatorvost, aki kiüríti a bűzmirigyet és szükség esetén antibiotikus kezelést alkalmaz. A kezeletlen fertőzés tályoggá fejlődhet, akár ki is fakadhat. Az állatorvos megnyitja és kiüríti a tályogot és rendszerint antibiotikumokat és gyulladáscsökkentő szereket ír elő. Az állatorvos visszatérő esetekben sebészeti beavatkozást is javasolhat, mely során eltávolítja a bűzmirigyet. A betegség gyakoribb túlsúlyos és mozgásszegény kutyák esetében.
https://vcahospitals.com/know-your-pet/anal-sac-disease-in-dogs
https://www.msdvetmanual.com/digestive-system/diseases-of-the-rectum-and-anus/anal-sac-disease
1.2.5 Élősködők által terjesztett betegségek
Babesia
A babesiosis a Babesia nemzetségbe tartozó protozoon (egysejtű) parazita által okozott, gyakran halálos kimenetű betegség. Súlyosabb esetben, azonnali kezelés nélkül szinte biztosan fatális. A kutyák fertőzése történhet kullancsátvitellel, kutyák harapása általi közvetlen átadással, vérátvitel útján, vérátömlesztés által vagy a magzati korban a méhlepényen keresztüli átadással. A leggyakoribb átviteli mód a kullancscsípés, mivel a Babesia parazita gazdaszervezetént használja a kullancsot, hogy elérje az emlősöket. Az inkubációs (lappangási) periódus átlagosan körülbelül két hét, néha a tünetek hosszú ideig enyhék maradhatnak, és egyes eseteket hónapokig nem diagnosztizálják a betegséget. A kullancs által közvetített kórokozók a vörösvérsejteket fertőzik meg, ott replikálódnak (sokszorozódnak), ami egyrészt közvetlen módon, másrészt immun folyamatok révén hemolitikus anaemiát eredményez, ahol a vörösvérsejtek szétesnek, és a hemoglobin felszabadul a szervezetbe. A hemoglobin felszabadulása sárgasághoz és anaemiahoz (vérszegénységhez) vezethet, amikor a szervezet nem képes elegendő új vörösvértestet előállítani az elpusztultak helyettesítésére. Azok a kutyák, akik sok időt töltenek a szabadban, különösen erdős területeken, a kullancscsípések ezáltal a Babesia fertőzések fokozott kockázatának vannak kitéve. Ez különösen igaz a nyári hónapokban, májustól szeptemberig, amikor a kullancspopulációk létszáma a legmagasabb. A babesiosis elkerülésének legjobb módja a kullancs csípések megelőzése és a kullancs gyors eltávolítása.
Tünetek: energiahiány, igen elesett általános állapot, nyugtalanság, étvágytalanság, halvány íny, láz, nagyobb has, színes, vagy véres vizelet, sárga vagy narancssárga bőr, sárgás íny és szemfehérje, fogyás, elszíneződött széklet.
Diagnózis: A kutyát azonnal állatorvoshoz kell vinni! A kutyával történt események alapos felderítése az első lépés (volt-e szabadban, történt-e kullancs csípés, kapott-e vért, történt-e kutyaharapás, stb). Teljeskörű, gondos fizikális vizsgálat következik, a látható tünetek felderítésére. Majd vévétel (vérkép, belszervi funkciók, elektrolit szintek), valamint vizelet vizsgálat történik. A vérminták mikroszkópos vizsgálata kimutathatja a kórokozót. Amennyiben az eredmény nem egyértelmű, szükség esetén immun vizsgálat és PCR (kórokozó genom kimutatás) vizsgálat is végezhető.
Kezelés: Súlyos esetekben kórházi kezelés szükséges, de a legtöbb esetben a kutya otthon is kezelhető. A kórkép felismerésének késlekedése végzetes is lehet. A kezelés egyrészt az alábbi táblázatban összefoglalt specifikus gyógyszeres kezelésből áll, másrészt a szervezetet támogató, nem specifikus kezelésből (infúzió, vérátömlesztés). Többféle Babesia törzs is létezik, egyre gyakoribb probléma a gyógyszerekre kevésbé reagáló törzsek megjelenése, ezen esetekben kombinációs gyógyszeres kezelés lehet szükséges. A teljes gyógyulás lassú folyamat, a kutyát akár hónapokig kímélni kell a nagyobb megterhelésektől. Ebben az időszakban vese és májkímélő tápok adása is megfontolandó.
Megelőzés: Védőoltás nem elérhető. A kullancsok elleni védekezés képezi a megelőzés alapját. Ennek lehetőségeiről kérje az állatorvos tájékoztatását.
https://www.petmd.com/dog/conditions/infectious-parasitic/c_dg_babesiosis
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29657012
Lyme kór
A kutyákban a Lyme-kór a leggyakoribb kullancsok által terjesztett betegség. A Borrelia burgdorferi baktérium a kórokozója. A fertőzés jellemzően azután következik be, hogy a fertőzött kullancs legalább 48 órán keresztül a kutyában tartózkodik. Az érintett kutyák kb. 10%-ában okoz csak tüneteket. Ha a fertőzés kutyákban Lyme-kórhoz vezet, a vezető klinikai jellemző az ízületi gyulladás miatt fellépő visszatérő sántítás, általános rossz közérzet, valamint előfordul levertség és étvágytalanság is. A súlyosabb szövődmények közé tartozik a vesék, ritkán a szív- vagy idegrendszeri betegségek kialakulása.
Tünetek: Gyakori tünet a kezdeti fázisban a láz. A legtöbb kutyában kialakul a vissza- visszatérő sántítás, melyet az ízületek gyulladása okoz. Gyakran a sántítás 3-4 napig tart csak, majd elmúlik, később visszatér. Ez érintheti mindig ugyan azt az ízületet, de máshol is megjelenhet. Az ízület fájdalmasan megduzzadhat. Egyes kutyákban vesebetegség, veseelégtelenség alakulhat ki, melyet szintén gyulladás okoz. Végül a veseelégtelenség ha bekövetkezik, a kutya olyan jeleket mutat, mint a hányás, hasmenés, étvágytalanság, fogyás, fokozott vizeletürítés és szomjúság, és abnormális folyadékgyülemek. A Lyme-kórral kapcsolatos egyéb tünetek: merev járás ívelt háttal, érintésre fellépő fokozott érzékenység, nehéz légzés, láz, étvágytalanság, levertség, a fertőző kullancscsípés helyéhez közeli felületi nyirokcsomók megduzzadhatnak, szív rendellenességekről is beszámoltak, ritkán idegrendszeri szövődmények is előfordulhatnak.
Diagnózis: A kutya kórtörténetének, tüneteinek részletes áttekintésével kezdődik. Az állatorvosa vérkémiai vizsgálatokat, vérkép- és vizeletvizsgálatot, a székletvizsgálatokat, rtg vizsgálatot és a Lyme-kór diagnosztizálására specifikus tesztek (pl. Szerológia) elvégzését rendelheti el. Az érintett ízületekből származó folyadék elemzésre is felhasználható. Ki kell zárni az egyéb okból kialakuló ízületi betegségeket.
Kezelés: Ha a diagnózist felállították, gyógyszeres kezelés indul. A doxiciklin a leggyakoribb antibiotikum, amelyet Lyme-kórra írnak elő, de más kutya-antibiotikumok is rendelkezésre állnak és hatékonyak. A javasolt kezelés időtartama általában legalább négy hét, és bizonyos esetekben hosszabb kezelések szükségesek. Állatorvosa gyulladáscsökkentőt is rendelhet az ízületi panaszok csökkentésére. Sajnos az antibiotikum kezelés nem mindig tudja teljesen, maradéktalanul megszünteti a fertőzést. A tünetek megoldódhatnak, de később visszatérhetnek, és a vesebetegség kialakulásának lehetősége a jövőben mindig aggodalomra ad okot. A borrelia által okozott heveny ízületi gyulladás javulását az antibiotikum-kezelés után három-öt napon belül kell észlelni. Ha három-öt napon belül nincs javulás, az állatorvosa újra vizsgálja a kutyát.
Megelőzés: Rendelkezésre áll védőoltás, erről a vélemények igen megoszlóak, nem miden kutya számára alkalmazható. A kullancsok elleni védekezés képezi a megelőzés alapját. Ennek lehetőségeiről, valamint a védőoltásról kérje az állatorvos tájékoztatását.
https://www.petmd.com/dog/conditions/infectious-parasitic/c_dg_lyme_disease
https://www.akc.org/expert-advice/health/lyme-disease-in-dogs/
Szívférgesség – Heart Worm
A szívférgesség egy súlyos, potenciálisan halálos betegség, melyet a dirofilaria immitis fonálféreg okoz. Szúnyogcsípéssel terjedő, elsősorban a kutyákat fenyegető betegség. A fertőzés megelőzése aránylag könnyű, a kifejlődött férgek eltávolítása viszont csak igen komoly műtéttel történhet, ezért a hangsúly a megelőzésen van. A féreg szaporodási- és életciklusa meglehetősen bonyolult. Szükséges hozzá egy olyan gazdaállat, melyben kifejlődött nőstény féreg élt és szaporodott, így a vérében féreglárvák találhatók, melyeknek új gazdatestre van szükségük a fejlődéshez. A fertőzött állatokból szúnyogcsípéskor a vérrel együtt a féreglárvák is a szúnyogba, mint köztesgazdába kerülnek. Két-három hét, a szúnyogban töltött érés után a következő csípéskor egy újabb állatba kerülnek. Itt két-három hónapig főként a kötőszövetben fejlődnek, majd az úgynevezett mikrofilária (miniféreg) állapotukban a vénás rendszeren keresztül eljutnak a szervezet különféle helyeire.
Tünetek: Mikrofilária állapotban semmi tünetet nem okoznak. Az előbb a tüdőartériákban, majd a jobb szívkamrában megkapaszkodott kifejlett példányok a számuktól függően okoznak panaszokat. Amennyiben csak néhány féreg él, akár tünetmentesség is előfordulhat, de ez ritka. A tünetek között szinte mindig jelentkezik a tartós, rendszerint visszatérő köhögés, légszomj, gyenge terhelhetőség, fáradékonyság, fogyás. Ezeken felül szívelégtelenség, szívritmuszavar, artériagyulladás és általános gyulladásos tünetek, máj- és veseproblémák, májmegnagyobbodás, hasvízkór is előfordulhatnak. A megbetegedett állat pusztulását szív- és légzési elégtelenség, tüdőembólia, máj- és veseműködési zavar, esetleg a bomló féregmaradványok miatti szepszis okozhatja. Mikor igen nagy mennyiségű féreg kitölti a nagyvénákat valamint a szív jobb kamráját, hirtelen keringés összeomlást válthat ki. Ebben az esetben azonnali műtéti beavatkozás válhat szükségessé, a halálozás ilyenkor már igen magas.
Diagnózis: A szívférgesség súlyos, progresszív betegség. Minél hamarabb diagnosztizálják, annál jobbak lesznek gyógyulás esélyei. A betegség korai jelei szegényesek, nem jellegzetesek, ezért fontos, hogy jelenlétüket állatorvos által elvégzett szívférgesség tesztekkel fedezzék fel. A teszt csak kis vérmintát igényel a kisállatból, és a szívféreg fehérjék jelenlétének kimutatásával működik.
A már megtörtént fertőzés, a mikrofiláriák jelenléte tehát a vérből kimutatható. A kifejlett férgek szív ultrahang vizsgálattal is látható méretűek.
Kezelés: A kimutatott mikrofiláriák elpusztítására több gyógyszer is van. A kezelés megkezdése előtt szív ultrahangvizsgálat ajánlott, tisztázandó, hogy egy korábbi fertőzésből eredendően nincsenek-e kifejlett férgek a szívben. Nagyon fontos, hogy egy kezelés semmiképpen nem elegendő, azt hosszabb ideig kell végezni, befejeztével a teszteket meg kell ismételni. Amennyiben továbbra is találhatók mikrofiláriák, a kezelést folytatni kell. A kifejlett férgek elpusztítása gyógyszeresen is lehetséges, de ennek igen komoly veszélye, hogy az elpusztult és elsodródott férgek tüdőembóliát és azonnali halált okozhatnak. Az eljárást a lehető legkörültekintőbben, komoly előkészületek és folyamatos felügyelet mellett szabad csak alkalmazni. A kifejlett férgek eltávolításának létezik újabb módszere is, a nyaki vénán keresztül történik, egy speciális, kefére emlékeztető szerszám segítségével katéteres úton húzzák ki a férgeket. Nem rutineljárás, csak kevés helyen végzik és igen költséges.
Megelőzés: A megelőzés lehetőségeiről mindenképpen kérje állatorvosa tanácsát. Mivel a betegség kezdeti tünetei igen szegényesek, viszont a kezelés ebben a korai stádiumban hatékony, a betegséget vértesztekkel kell rendszeresen szűrni. Többféle megelőzést szolgáló szer áll rendelkezésre. Ehhez kapcsolódóan a vértesztek időzítése a következő: A 7 hónapos kor alatti kölykök kezelése elkezdhetők szívférgesség-vizsgálat nélkül (legalább 6 hónapig tart, amíg a kutya fertőzöttség után pozitív lesz a teszt), de az első kezelés után 6 hónappal és 1 évvel tesztet kell végezni. Ezt követően, később évente rendszeresen, annak biztosítása érdekében, hogy szívféregmentesek legyenek. 7 hónapnál idősebb kutya kezelése csak negatív vérteszt után kezdhető meg. Ebben az esetben is 6 és 12 hónap múlva ismételni kell a tesztet, majd ezek negativitása esetén a továbbiakban évente. Kezelés kimaradása esetén annak újrakezdése előtt negatív vérteszt szükséges, melyet 6 hónap múlva ismételni kell. A megelőzés célját szolgáló szerekről kérje háziorvosa tanácsát.
https://www.heartwormsociety.org/heartworms-in-dogs
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%ADvf%C3%A9rgess%C3%A9g
Bolha
Sajnos a bolhák szinte mindenhol léteznek. Nem meglepő, hogy ahol kutya van, ott bolha is van. A kutya könnyen felveszi a bolhát, miközben a kertben tartózkodik, vagy sétál az utcán. Majd tovább terjeszti környezetében az élősködőt. A bolhák és harapásuk irritálhatják a kutyát. A kutyák bolhái egészségügyi problémákat okozhatnak.
Bolhák által okozott betegségek:
A bolha allergia dermatitis – Flea Allergy Dermatitis – FAD
Sok kutya szenved bolhás allergiás bőrgyulladástól (FAD), amely bolha harapások okozta allergiás állapot. Ha a bolhák harapnak, a nyálukban lévő anyagok bejuthatnak a kutya bőrébe, és immunválaszt váltanak ki. Ez intenzív bőrirritációt és viszketést okozhat, amely jóval túlmutat a harapások helyén, ami szőrhullást és bőrfertőzést eredményez, ami még rosszabbá teheti a problémát.
Szalagféreg
A kutyák lenyelhetik a bolhákat, miközben rágják magukat a bolhák harapásánál, vagy akár mikor a lábukat tisztogatják. Ha az elfogyasztott bolhák féregekkel fertőzöttek, jó esély van arra, hogy a kutya is megfertőződjön. A kutya emésztőrendszerében a szalagférgek éles, csőrszerű szájrészekkel rögzítik magukat a bélfalhoz. A szalagféregek ritkán okoznak észrevehető betegség tüneteket. Ha a kutya szalagféregekkel fertőzött, akkor a férgek a kutya végbélnyílásánál elakadhatnak. Ezek a darabok, amelyek úgy néznek ki, mint a fehér rizsszemek, valójában szalagféreg-tojások. Amint ezeknek a csomagoknak a külső burkolata kiszárad, a tojások a környezetbe kerülnek.
Bartonellózis
Bár úgy gondolják, hogy csak a macskákra vonatkozik, egyre több bizonyíték van arra, hogy a kutyák is megfertőződnek a bartonella nevű baktériummal. Kutyákban a bartonella baktériumok fertőzése bolhákhoz kapcsolódik. Még keveset tudunk a kutyák betegségről, amit Bartonellosisnak hívnak. Az érintett kutyák általában nem mutatnak klinikai tüneteket. A baktériumok azonban a szívhez, a szemhez és a májhoz kapcsolódó bizonyos kóros állapotokhoz köthetőek.
Anémia – vérszegénység
Ha nagyszámú bolha harap egy kutyát és a vérével táplálkozik (a bolhák a kutya vérével táplálkoznak), ez anémiát (vérszegényéség) okozhat. Ez komoly orvosi probléma lehet, különösen kölyök kutyák esetében, amit állatorvosi ellátással azonnal kezelni kell. A tünetek közé tartozik a gyengeség, a letargia, a gyors légzés, és esetleg a halál, ha a bolhákat nem ölik meg. Súlyos fertőzések esetén javasoljuk az otthoni és a környező szabadtéri területek kezelését is.
Megelőzés: Számos készítmény áll rendelkezésre a bolhák távoltartására, akár tabletta akár nyakörv formában, kérje állatorvosa segítségét a megelőzésben.
https://www.petbasics.com/dog-education/dog-flea-diseases/
Giardiazis
A giardiazis egy parazita egysejtű által okozott, jó gyógyhajlamú, hasmenéssel járó betegség. A Giardia egy egysejtű parazita, amely az emlősök, a madarak és a kétéltűekben élősködik. A Giardia életciklusa két szakaszból áll. Az érett paraziták vagy trophozoiták a vékonybélben élnek, ahol szaporodnak és végül cisztákká válnak. A ciszták a fertőző szakasz és a fertőzött állat ürülékébe kerülnek. Több hétig életben maradhatnak a környezetben, mint ciszták, és ha egy egészséges állatba jutnak, trophozoitákká válnak, és megismétlik az életciklust. A kutyának a Giardia-t el kell fogyasztaniuk ahhoz, hogy a parazita a szervezetükbe jusson. A kutya a Giardia-t olyan ivóvízzel kaphatja meg, amely fertőzött széklettől vagy például fűtől szennyezett volt. Mivel a kutyák szeretik a szájukba helyezni a dolgokat, ez azt jelenti, hogy rengeteg módon képesek felvenni a parazitát a környezetből, akár egy faág rágása, idegen ürülék elfogyasztása, akár pocsolyából való ivás által. Amint a parazita a kutyába jut, a kutyája terjesztheti, szórhatja a parazitát, még akkor is, ha a fertőzés jeleit nem mutatja. Ez aggasztó, különösen, ha több háziállat van a háztartásban. Ha valamelyik háziállatát Giardia-val diagnosztizálják, beszéljen az állatorvosával a többi háziállat védelme érdekében szükséges óvintézkedésekről.
Tünetek: Leggyakoribb tünet a hasmenés. A parazita gátolja a kutya azon képességét, hogy a bélből megfelelően felszívja a tápanyagokat, a vizet és az elektrolitokat, ami hasmenéshez és fogyáshoz vezet. A hasmenés szakaszos vagy folyamatos lehet, különösen a kölykök esetében, és a betegség diagnosztizálásának és kezelésének elmulasztása súlyos fogyást és akár halált is okozhat szélsőséges esetekben. A betegség különösen veszélyes a kölykökre, az idősebb kutyákra és a veszélyeztetett immunrendszerrel rendelkező kutyákra. Egyéb tünet még a hányás, kiszáradás, a szőrzet rossz minősége.
Diagnózis: A tünetek alapján merül fel a gyanú. A széket vizsgálata, a cysták jelenléte adja meg a diagonózist. Kérdéses esetben a széklet immun-vizsgálata (ELISA) segíthet.
Kezelés: Leggyakoribb gyógyszerek a Giardia kezelésére a fenbendazol és a metronidazol. Ezeket a gyógyszereket általában három-tíz napig adják. A két gyógyszer szükség esetén kombinációban is adható.
Megelőzés: Nem mindig tudjuk ellenőrizni kutyánk környezetének minden apró részletét, de van néhány dolog, amit a tulajdonosok megtehetnek, hogy megakadályozzák a Giardia fertőzést. A legfontosabb dolog az, hogy a kutya mindig férjen hozzá friss, tiszta vízhez. Ez csökkenti a kutyák esélyét arra, hogy a fertőzött pocsolyákból igyanak, ez egyébként is létfontosságú a kutya általános egészsége szempontjából. Gondoskodhat arról is, hogy a kutyát ne vigye olyan helyre, ahol nagy mennyiségű kutya széklet van, ezáltal korlátozza az expozíció lehetőségét.
https://www.akc.org/expert-advice/health/the-facts-you-need-to-know-about-giardia-in-dogs/
1.2.6. Gyomorcsavarodás – Gastric Dilatation and Volvulus – GDV
A heveny gyomor tágulat, gyomor csavarodás elsősorban nagytestű, mély mellkasú kutyáknál fordul elő. Emiatt az Orosz Fekete Terrierek fokozottan veszélyeztetettek. A betegség gyorsan alakul ki, a gyomor megcsavarodik önmaga körül, megtelik gázzal, a megcsavarodás elvágja a gyomor vérellátását biztosító ereket, néha még a lépet is érinti. Kezelés nélkül a kórkép halálos, akár 30 perc alatt is. A kutya visszahúzódik, öklendezik, de nem jön fel semmi sem, hevesen zihál, nyugtalan, hasa felpuffad, vagy „imádkozó” testhelyzetet vesz fel (könyökön fekszik, hátsóját felemeli). Amennyiben ezeket a tüneteket észlelik, a kutyát azonnal kórházba kell szállítani! Kezelése azonnali műtét, igen magas halálozással. Megelőzés: Megfontolandó a kutyák napi kétszeri, nem egyszeri etetése. Odafigyelést igényel, hogy etetés vagy nagyobb mennyiségű ivás után a kutya ne ugráljon, hemperegjen, mert ez elősegítheti a gyomorcsavarodás kialakulását, evés után fél – 1 órán át a kutya főként pihenjen.
https://www.brandonlakesanimalhospital.com/client-resources/breed-info/black-russian-terrier/